Lakóövezet, üdülőövezet, külterület és zártkert – mit is jelentenek ezek a fogalmak?

Amikor telket, házat, vagy bármilyen egyéb ingatlant vásárolunk, akkor gyakran találkozhatunk a lakóterület, üdülőövezet, külterület, valamint a zártkert kifejezésekkel, de csak kevesen tudják, pontosan mit is takarnak ezek a besorolások. Miért fontos ez? Azért, mert nem mindegy, hogy milyen építészeti övezetben található a kiszemelt ingatlan. Számos hozzárendelt jogszabályi előírás befolyásolhatja többek között a beépíthetőséget, a bővítést, az épület magasságát, vagy a parkolóhelyek kialakításának lehetőségét. Ismerjük meg részletesebben ezeket a kifejezéseket!

Mit jelent a lakóövezet, lakóterület?

Ahogyan a neve is mutatja, ezt a területet a mindennapos lakhatásra jelölték ki. A tájkép, a beépíthetőség és a szabályozási környezet szempontjából azonban nem mindegy, hogy milyen típusú lakóterületet választunk az otthonunk, vagy akár egy ingatlan befektetés céljára. Egy adott település belterületén – a közigazgatási terület határain belül – elhelyezkedő lakóterületen ugyanis négyféle lakóövezetet különít el a jogszabály:

– A nagyvárosias lakóterületek általában magas lakóépületekkel sűrűn beépített övezetek. Az urbánus életformához igazodva természetesen kereskedelmi-szolgáltató, valamint nevelési-oktatási és egészségügyi, illetve sportlétesítményeket is bőven találhatunk ezekben a városrészekben.

– A kisvárosias lakóterületek szintén sűrűn beépített, és elsősorban lakóövezetek. Itt azonban az épületek nem haladhatják meg a 12,5 méteres magasságot. Ezeken a területeken szintén találkozunk a mindennapos városi életre jellemző – kulturális, sport és kereskedelmi, valamint egészségügyi és oktatási – létesítményekkel.

– A kertvárosias lakóterület már más képet mutat. Aki a laza beépítésű, nagy kertes környezetet kedveli, annak mindenképp ebben a típusban érdemes gondolkodnia. Annak ellenére, hogy az itt elhelyezkedő épületek legfeljebb 7,5 méter magasak lehetnek, a lakó funkción kívül továbbra is megtalálhatók a helyi lakosság számára fontos egyéb  létesítmények is.

– Amint közeledünk a falusias lakóterület felé, a lakóépületeken kívül egyre inkább hangsúlyt kapnak a mező- és erdőgazdasági építmények, valamint a helyi lakosság egyéb igényeit kielégítő, de a környezetet csupán kis mértékben terhelő épületek.

Milyen sajátosságai vannak az üdülőövezetnek?

Az üdülőövezetbe természetesen pihenni és kikapcsolódni érkezik az ember, és ennek megfelelően nem célja a lakó rendeltetés kielégítése. Sőt, a szabályozás egyértelműen biztosítja is, hogy az üdülőterület mindkét típusa megtartsa ezt a kikapcsolódásra alkalmas jellegét:

– Az üdülőházas üdülőterület ingatlanjai több napos, üdülési célú tartózkodására szolgálnak. Gondoljunk itt például a táborokra és kempingekre, amelyek több üdülőegységet foglalnak magukba. Az épületek mérete, kialakítása és infrastrukturális ellátottsága is ehhez illeszkedik. Ezeken a területeken önálló lakóépület nem is helyezhető el, legfeljebb egy szolgálati lakást lehet kialakítani.

– A hétvégi házas üdülőterületen olyan, maximum 6 méter magas épületek helyezhetők el, amelyek legfeljebb két üdülőegységet, apartmant foglalnak magukba. Tipikusan ilyen épületek a víkendházak. 

Hova sorolandó a külterület?

Míg a belterület a település beépíthető területeit tartalmazza, a külterület ugyanúgy a település közigazgatási területéhez tartozik, de annak természetközeli részét foglalja magába. Elsősorban a mezőgazdasági, erdőművelési és vízgazdálkodási területekre kell itt gondolnunk, ugyanakkor hasonlóan külterületen helyezkednek el a különleges célt – például hulladéktelep, vízmeder, bánya stb. – szolgáló, vagy akár a művelés alatt nem álló részek is.

Mi fán terem a zártkert?

Ez a telektípus a háztáji gazdaságokból nőtte ki magát az ’50-70-es években, eleinte hobbikertté, majd hétvégi telekké és nyaralóvá. Magyarországon mintegy 1,15 millió ilyen zártkert található, amelyek – az elhelyezkedésük miatt – a külterülethez tartoznak. Beépíthetőségük 3%, és gyakran csak gazdasági épület építhető rájuk, ami egyben azt is jelenti, hogy a bankok nem adnak lakáshitelt ezek finanszírozásához, valamint a CSOK és egyéb otthonteremtő támogatások sem érvényesíthetők rá.

Általános érvényű tanács, hogy ingatlanvásárlás előtt érdemes kikérni a tulajdoni lapot, és a helyrajzi szám alapján megvizsgálni, hogy az ingatlan területe milyen besorolás alá tartozik. Ez a taktikai lépés nagymértékben megkönnyítheti az adásvételi folyamatot, és elkerülhetők a kellemetlen meglepetések is.

Tippünk hirdetőknek

Amikor telket szeretnél meghirdetni, járj el körültekintően, és a hirdetésfeladás során mindig az övezeti besorolásnak megfelelő kategóriát válaszd. Ezzel a saját helyzetedet is megkönnyíted, valamint a releváns érdeklődők számát is növelheted.

Tippünk keresőknek

Az ingatlan.com-on eladó telkeket is kereshetsz. Ehhez nem kell mást tenned, mint a főoldalon az ingatlantípusoknál kiválasztani a “Telek” opciót. A “Részletes keresőben” a telektípusokat is külön ki tudod jelölni.