Bedurrantja a kormány a lakáspiacot, itt vannak a nyolc legfontosabb intézkedés részletei

Egyenként mérsékelt, együtt már annál jelentősebb hatása lehet a hazai lakás- és hitelpiacra azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a kormány a lakhatást és a hitelhez jutást igyekszik segíteni jövőre. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig az ezeken a területeken az elmúlt hetekben bejelentett nyolc konkrét intézkedésről.

 21 pontos gazdasági akciótervet hirdetett a kormány októberben, ebből 3 a jövedelmek vásárlóerejét, 3 a budapesti lakhatást, 7 az országos lakhatást, 8 pedig a Demján Sándor Program keretében a kis- és középvállalkozások méretének a megduplázását hivatott segíteni. Ahogy múlt az idő azóta, egyre több konkrétum látott napvilágot, és az eredeti elképzelések is némileg módosultak, bizonyos pontok talán össze is mosódtak. Összességében a jelentősebb változások körében

a lakhatást és a hitelpiacot érintő NYOLC jelentősebb kormányzati intézkedésről beszélhetünk.

1. Önkéntes nyugdíjpénztári pénzek adómentes felhasználása lakáscélra

November 28-án hirdették ki a Magyar Közlönyben azt a jogszabálymódosítást, amely lehetővé teszi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes felhasználását lakáscélokra. A lényeg az alábbi:

• a 2025-ös naptári évben vehető igénybe a lehetőség,
• legfeljebb három pénztári kifizetés formájában,
• a 2024. szeptember 30-ai önkéntes nyugdíjpénztári egyenleg erejéig,
• lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitel és lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésére, előtörlesztésére, lakáscélú hitel önrészének előteremtésére, lakás korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, lakás vásárlására vagy építésére, építési telek megvásárlására,
• az érintett nyugdíjpénztáraknak két alkalommal, 2024. december 31-ig valamint 2025. március 31-ig kötelességük valamennyi pénztártag tájékoztatása a felhasználható egyenlegről.

Főszabályként akkor igényelhető a kifizetés, ha a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll a lakás az ingatlan-nyilvántartás alapján, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozik. Lakás- vagy telekvásárlás esetén az ingatlan adásvételi szerződés a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kell kerülnie. A kormány várakozásai alapján 300 milliárd forintot mozgathat át az intézkedés jövőre a nyugdíjpénztárakból a lakáspiacra.

Kapcsolódó cikkünk2024. 10. 30.

Meglepetés a friss nyugdíjpénztári törvényjavaslatban: nem csak lakáscélra lehet kivenni a pénzt

2. 5%-os lakáshitel-kamatplafon a fiatalok első, zöld lakásaira

A Magyar Bankszövetség november 18-án tette közzé javaslatát az önkéntesen vállalt, 5% alatti kamatozású lakáshitelek jövő évi bevezetésére vonatkozóan. A Nemzetgazdasági Minisztérium által is üdvözölt vállalás alapján

• a 35 év alatti fiatalok
• első lakástulajdonának számító
• zöld lakásokra (legalább A+ energetikai besorolás és legfeljebb 68 kWh/m2/év primer-energiaigény) lesz elérhető az 5% alatti hitelkamat, amennyiben ezek
• bruttó ára négyzetméterenként 1,2 millió forint alatt van,
• mérete maximum 60 négyzetméter,
• a kedvezményes kamat a futamidő első 5 évében jár,
• maga a konstrukció 2025. április 1. és 2025. október 31. között lesz elérhető,
• a terméknek nincs folyósítási-, és hitelbírálati  díja, és az éves kamata az első öt évre kedvezményesen maximum 5%.

Lévén, hogy a kedvezményezett lakásokra vonatkozó feltételeknek viszonylag kevés ingatlan felel meg még várhatóan jövőre is, néhány tízmilliárd forintnyi új banki kihelyezés várható az így bevezetendő, alig fél évig kínált lakáshitelterméktől.

3. Vidéki otthonfelújítási program

Részleges formában visszahozza a kormány 2025. január 1-jétől a 2021-2022-ben már létező, több mint háromszázezer család által igénybe vett otthonfelújítási programot, miközben uniós forrásból fut (vagy inkább döcög) egy másik, energiakorszerűsítési célú otthonfelújítási program is. A vidéki otthonfelújítási programról szóló jogszabály még nem jelent meg, társadalmi egyeztetésre bocsátott változata viszont már igen, ennek lényege:

• 2025 elejétől 2026 közepéig vehető igénybe,
• az 5000 fő alatti településen élők igényelhetik,
• a támogatás maximális összege 3 millió forint,
• a támogatási összegen belül 50-50%-nak kell lennie a számlákkal igazolt anyagköltségnek és a munkadíjnak,
• a támogatás megelőlegezésére, a beruházás előfinanszírozására legfeljebb 6 milliós kamattámogatott hitel vehető fel,
• ez utóbbinak ezúttal nem a kamata, hanem a kamattámogatása lenne 3%, így maga az ügyfélkamat magasabb is lehet,
• ha valaki igénybe vette már a 2021-2022-es otthonfelújítási támogatást, akkor a különbözetre lehet jogosult,
• változatlanul szükséges hozzá egy 25 év alatti gyermek,
• energetikai megkötés pedig továbbra sincs,
• változás viszont, hogy 5 évig a felújított ingatlanban kell élni (ez alól több kivétel is van).

A program iránt jelentős, akár százmilliárdos nagyságrendű érdeklődés várható, ugyanakkor a korábbihoz képest érdemi szigorítás a másfél éves igénylési időablak a korábbi kétéves helyett, a korábbi támogatás levonása a felvehető összegből, valamint az ötéves bentlakási kötelezettség bevezetése.

4. Munkáshitel

Nem közvetlenül lakáspiaci intézkedés, de a lakáshoz jutást és a lakáshitelfelvételt is támogathatja a munkáshitel bevezetése, amelynek a részletei november 21-én jogszabályban is megjelentek, felkészülési időt biztosítva a terméket kínáló bankoknak. A lényege:

• az jogosult, aki már betöltötte a 17. életévét, de még nem töltötte be a 26. életévét,
• legalább 3 hónapja folyamatosan tb-jogviszonnyal rendelkezik, heti munkaideje legalább húsz óra,
• vállalja, hogy öt évig bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkezik és dolgozik,
• nem rendelkezik érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal vagy diplomával,
• a kölcsön összege nem haladhatja meg a 4 millió forintot,
• az ügyfél számára kamatmentes,
• kezességvállalási díja 0,5%, csakúgy, mint a babaváró hitelé,
• a kölcsön futamideje legfeljebb 10 év (ez változott a társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveghez képest, amelyben fixen 10 év szerepelt),
• a hitelfelvevő anya a törlesztés szüneteltetésére jogosult első és második gyereknél 2 évig,
• második gyermek érkezésekor a tartozás felét, harmadiknál az egészét elengedik,
• ugyanakkor a babaváró hitellel ellentétben a gyermekvállalás nem feltétele a futamidő végéig tartó kamatmentességnek.

A munkáshitel esetében a kormány 500 milliárd forintnyi hitelkihelyezést vár a bankoktól, ami legalább 125 ezer hitelfelvevőt jelentene.

5. Lakás- és kollégiumépítési tőkeprogram

Míg a fentiek keresletoldali intézkedések voltak a lakáspiac szempontjából, Nagy Márton miniszter december 9-ei bejelentése szerint indít egy lakáskínálatot támogató programot is a kormány: egy új tőkeprogram keretében öt év alatt 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára három fő célra:

• kollégiumépítésre,
• bérlakásépítésre és
• új lakások építésére.

Néhány további részlet:

• 2025. március 1-jén indul, december 31-ig lehet pályázni rá,
• meglévő és újonnan létrehozott ingatlanalapok is pályázhatnak,
• az állam a projektek 70%-áig biztosít forrást, a fennmaradó 30%-ot magánbefektetőknek kell biztosítaniuk,
• a befektetett tőkét 100%-ban Magyarországon kell felhasználni, ebből 80%-ot lakásfejlesztésre,
• az állam a magánbefektetőével azonos hozamelvárással lép a piacra.

Gerlaki Bence helyettes államtitkár szerint öt év alatt 800 milliárd forintot is megmozgathat az új program a lakáspiacon, a kormány célja az, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon.

6. 150 ezer forintos kedvezményes adózású munkáltatói támogatás lakáscélra

December 6-án megkezdődött a kormány új, a fiatalokat célzó havi 150 ezer forintos lakhatási támogatásról szóló döntésének társadalmi egyeztetése. A javaslat szerint 

• 2025. január 1-jétől válhat elérhetővé a támogatás, amely lehetőséget biztosít a munkáltatóknak, hogy
• kedvezményes adózás mellett béren kívüli juttatás formájában, havi 150 ezer forintig
• járuljanak hozzá fiatal, 35 év alatti munkavállalóik lakhatási kiadásaihoz, ez
• bérleti díj és lakáshitel-törlesztés támogatását egyaránt jelentheti.

Az új béren kívüli juttatási forma, a jelenlegi évi 450 ezer forintos kedvezményes felső értékhatár felett értendő, és a SZÉP-Kártyához hasonlóan kedvező adózás mellett adható.

7. SZÉP-kártya egyenleg fele lakásfelújításra

A november 26-án társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet szerint új „zseb” nyílik a SZÉP-kártyán: a munkavállalók a kifizethető havi 10 ezer forintot kizárólag sporttal, aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra fordíthatják majd. Ezen túl 2025 elejétől lakásfelújításra is felhasználható lesz a SZÉP-kártya a keret 50%-a erejéig. Az alábbi kereskedőknél vásárolt anyagok, eszközök tartoznak majd ide:

• vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
• bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55.-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése),
• iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek).”

A pénzforgalmi szolgáltatóknak három munkanapon belül kell biztosítaniuk az érintett, ma még SZÉP-kártyaelfogadást nem biztosító kereskedők számára is az elfogadásra irányuló szerződés megkötését, és elvárják a bankoktól azt is, hogy digitalizálhatóvá tegyék a Szép-kártyákat.

Júliusban mintegy 2,8 millió SZÉP-kártyafelhasználó volt, az egy főre jutó átlagos egyenleg nagyjából 32 ezer forint, jelentős szórás mellett. Ebből kifolyólag önmagában inkább csak kisebb felújításokra lesz elegendő az összeg, illetve kiegészítő szerepe lehet.

8. Airbnb szigorítása

A november 28-ai Magyar Közlönyben megjelent az Airbnb-szolgáltatások szigorítását jelentő jogszabálymódosítás is, amely Budapesten javítaná a lakhatás elérhetőségét a rövid távú lakásbérlés feltételeinek a szigorításával, így erősítve a lakhatási célú bérlakáspiac kínálati oldalát. Ez alapján

• a tételes átalányadó évi összege lakószobánként 150 ezer forint lesz azokon a településeken, ahol a tárgyi adóévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót,
• az állami adó- és vámhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a KSH adatai alapján a tárgyévet megelőző második évben az éves vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Első alkalommal ezt 2025. január 15-ig teszi közzé,
• lakószobának minősül méretétől függetlenül az a helyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető. Az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni,
• másrészt a jogszabály szintén fontos pontja a moratórium: új magánszálláshely és új egyéb szálláshely 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.

Nem új intézkedés, inkább a korábbiak hatályának a meghosszabbítását jelenti, hogy fennmarad az 5%-os lakásáfa is az új építésű lakásokra: alkalmazását újabb 2 évvel, 2026. december 31-ig hosszabbították meg.